költőMATA SHOP



 A lány még álomittasan bújt elő a hálószobából. Megint 11 órát aludt, neki ennyi kell, így érzi magát kipihentnek. Kócos haját elsöpörte az arcából, hogy jobban kilásson a hirtelen fénytől összeszűkült szemhéja alól. Édeskés illatokra ébredt és zajt hallott a konyha felől. A fiú sürgött-forgott, ezt már az ágyból is megállapította. Nem volt ritka eset, a srác legfeljebb 7 órát aludt, így gyakran kelhetett a frissen elkészített reggelire. Olyankor még meztelenül, ágymeleg testtel ült le az étkező székére, hogy szerelme feltálalja neki a művészi gonddal elkészített reggelit.

 De ez az illat. Nem volt megszokott. Érdeklődve közelített a konyhában készülődő fiú felé.
– Ülj le. – monda a fiú és hátra sem nézett. A lány meglepetést szimatolt, halványan elmosolyodott és engedelmesen leült. A fiú még tett néhány apró mozdulatot és egy tányérral a kezében az étkező felé fordult. Izgatottan nézett rá a lány, de a kacér mosolyt most nem látta a párja arcán.
  A fiú egy tálat tett elé. Színes, mázas, apró sütemények voltak rajta. Mindegyik egy-egy kisujjnyi péniszt formázott.
 – Jó étvágyat! – mondta halkan és leült a lánnyal szemben. A lány a tányért fürkészte, aztán a fiúra emelte a tekintetét, azt várva, hogy elneveti majd magát. De a fiú csak komoran visszanézett.
– Mi ez? – kérdezte a lány.
– A reggelid. Edd csak. Jó étvágyat! – ismételte meg a jókívánságát. A lány felvett találomra egyet és a szájába tette. Ízlett neki, igazán finomnak találta. Miközben rágta, megszámolta a sütiket, hogy a kínos csendben lefoglalja magát. 24. Azzal együtt, amit épp lenyelt. Egy másikat vett a szájába. Ez kicsit más ízesítésű volt, vagyis szinte mind valami más meglepetést tartogatott a számára. Egy harmadik következett.
– Tényleg mi ez? – kérdezte. A harmadik már nem ízlett neki annyira.
– Ez 24 fasz.
– Azt látom. – és közben ólom súlyúvá vált a falat a torkában.
– Ez az a 24 fasz, amit én előttem a szádba vettél.
– Tess.. tessék??
– Ez az a 24 fasz, amit…
– Hallottalak! De ez… ugye valami vicc?!
– Nem ez nem vicc. Most szépen ezt mind megeszed! – monda a fiú, egyre szigorúbb arccal, az utolsó szavakat már a fogai között kipréselve. – Megeszed! – ismételte ellentmondást nem tűrő, de riasztóan nyugodt hangon.

 A lány megette, miközben a fiú végig őt nézte. Egyáltalán nem ízlett neki.